Holokauszt-emléknap 2012. április 12. 14:11
Április 19-én csütörtökön az m1 23 óra 26 perctől az Örök Éva - "Mindnyájan Évától származunk..." című magyar dokumentumfilmet, április 16-án pedig a Duna 21 óra 25 perctől a Kasztner meggyilkolása című amerikai dokumentumfilmet tűzi műsorára.
Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ekkor jelent meg a kormány 1600/1944. M.E. rendelete, amely elrendelte a zsidók vagyonának kötelező bejelentését és zár alá vételét. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.
Az emléknap alkalmából a köztelevízió több csatornáján megemlékezik az egykori tragikus eseményekről.
Április 16-án a Dunán 21 óra 25 perctől a Kasztner meggyilkolása című amerikai dokumentumfilm kerül bemutatásra. Kasztner Rezső erdélyi születésű ügyvéd és újságíró egy kis budapesti zsidó szervezet, a VAADA, vagyis a Budapesti Segélyező és Mentőbizottság egyik felelős vezetője volt a második világháború alatt, a nácik által megszállt Magyarországon. 1944 áprilisától a bizottság képviseletében Kasztner vett részt azokon a tárgyalásokon, melyek Andreas Ernst Kurt Becherrel (Adolf Eichmann személyes „zsidóügyi” megbízottjával) folytak. Ennek eredményeképpen a németek egy vonatszerelvényt nem Auschwitzba, hanem 6 és fél millió pengő (4 millió német birodalmi márka, vagy 1 millió 6 százezer dollár) váltságdíj ellenében Svájcba irányítottak. A Kasztner közreműködésével összeállított, a németeknek átadott listán szerepelt 388 kolozsvári zsidó neve, akik Kasztner rokonai vagy egyéb gazdag kolozsvári és környékbeli zsidó család tagjai voltak, valamint zsidó vallási vezetők mellett az erdélyi és magyarországi cionista mozgalom vezetősége. Kasztner a háború végéig Budapesten maradt, egyes források szerint még több mint 20 ezer magyar zsidót sikerült Auschwitz helyett ausztriai munkatáborokba küldenie, a megmenekültek közül sokan az 1950-es évek elején Izraelbe költöztek.
A háború után Kasztner Rezső Izraelbe emigrált, és 1952-ben a kereskedelmi és ipari miniszter szóvivője lett. 1953-ban egy szórólapon Malchiel Gruenwald megvádolta, hogy náci kollaboráns volt. Gruenwald zaklatta az izraeli kormányt az igazságtételért, mígnem rágalmazási pert indítottak ellene, mely meglepetésre, másfél év után, Kasztnert elmarasztaló ítélettel végződött, s Benjamin Halevi bíró szájából elhangzott, hogy Kasztner mintegy „eladta lelkét az ördögnek”. Az izraeli legfelsőbb bíróság 1958 januárjában újratárgyalta az ügyet, az elmarasztaló ítéletet hatályon kívül helyezte, és Yisrael Kasztnert minden vád alól felmentette. Az idős Gruenwaldot egy év felfüggesztett börtönbüntetésre és jelképes pénzbüntetéssel sújtották. Mindeközben azonban 1957. március 3-án Kasztnert egy Ze'ev Eckstein nevű ultrajobboldali aktivista két társával együtt a háza előtt megvárta és meglőtte, Kasztner 12 nap múlva belehalt sérüléseibe.
Gaylen Ross rendezőnő dokumentumfilmje főként Kasztner életének izraeli eseményeire koncentrál: a meghurcoltatásra, a perre és a gyilkosságra. A filmben megszólal a merénylő, Ze'ev Eckstein, a kamera előtt találkozik Kasztner Rezső lányával és unokáival. A film erőssége, hogy hat évtized után is rengeteg kérdést vet fel a holokauszttal kapcsolatban: kik voltak hősök, kik áldozatok, a kompromisszum kollaborációnak, árulásnak számít-e, s hogy a túlélőkön tényleg ott van-e Káin bélyege? Gaylen Ross nyolc évig készítette a filmet annak ellenére, hogy mindenki próbálta lebeszélni róla, mondván, túl problematikus és kényes a téma. A rendezőnő azonban nem hagyta nyugodni, hogy egy embert, aki életeket mentett meg, nem hősnek, hanem árulónak tartanak, s mindent megtett azért, hogy rehabilitálja Kasztner Rezsőt, akinek emlékét ez idáig csak egy elhagyott, jeltelen kőtábla őrizte.
Csütörtökön, 19-én az m1 23 óra 26 perctől az Örök Éva - "Mindnyájan Évától származunk..." című magyar dokumentumfilmet tűzi műsorára. Ifj. Nádasy László édesapja 1963-ban Sára Sándorral forgatott Éva – 5116 című filmjét „folytatta”, mikor megkereste az egykori szereplőket, hogy közösen pontot tegyenek az évtizedek óta tartó dilemma végére. Nádasy László filmrendező a hatvanas évek elején többször látta azt a dokumentumfilmet, mely az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításáról készült. Ekkor kezdte foglalkoztatni, hogy kik lehetnek a filmkockákon látható gyermekek, és mi történt velük. Kiderült, hogy közülük többen megtalálták a szüleiket, illetve rokonaikat. Így találkozott az akkor húsz éves Ewa Krczcal, akit anno egy auschwitzi család fogadott örökbe, s aki vállalkozott arra, hogy mivel magyar szám volt a karjába tetoválva, eljöjjön Magyarországra, hogy megtalálja a szüleit. A Népszabadságban egy cikk jelent meg róla ekkor, aminek hatására rengetegen „ismertek rá” saját gyermekükre, közöttük Simon Gabriella édesapja is. Mivel a keresés akkor nem járt sikerrel, ifj. Nádasy László 2004-ben elhatározta, hogy az orvostudomány fejlődését kihasználva, minden kétséget kizáróan kideríti, hogy Ewa és Gabriella féltestvérek-e vagy sem. Negyven év után ekkor találkozott ismét a két nő, akik auschwitzi és budapesti archívumokban kutatva és magukat DNS-vizsgálatnak alávetve próbáltak az igazság nyomára bukkanni. A film végére az eredmény már szinte érdektelenné vált, hiszen az évtizedes emlékek, a több ponton találkozó sors és a felszakadó érzelmek elszakíthatatlan köteléket fontak a szereplők közé.
Kasztner meggyilkolása – Duna Tv: április 16. hétfő, 21.25
Örök Éva – „Mindnyájan Évától származunk…” – m1: április 19. csütörtök, 23.25
Hír értékelése 1 szavazat alapján:
5.0