Helyzetelemzés Brüsszelben 2012. április 24. 11:17
Gazdasági, politikai és jogi helyzetelemzést adott a miniszterelnök Brüsszelben. Miközben Orbán Viktor beszélt, hivatalossá vált a kormány takarékossági programja.
Mv.: - Brüsszelben van kollégánk, Vígh Zoltán. Szervusz Zoli, hallasz minket?
Vígh Zoltán, tudósító, Brüsszel: - Szervusz István, jó estét kívánok!
Mv.: - Mit szóltak a 2.0-ához Brüsszelben? Könnyebb lesz így holnap Orbán Viktor és Barroso tárgyalása szerinted?
Vígh Zoltán, tudósító, Brüsszel: - A Bizottságot valószínűleg nem érte meglepetés, mert a szakértői apparátusból többen is tárgyaltak már az elmúlt napokban, hetekben Budapesten, és valószínűleg az új magyar adózás, az állam bevételeit növelő elképzelésekkel már megismerkedtek. Az egyébként, amit itt többen szokatlannak tartottak, hogy egyeztetés nélkül a kormány a konvergenciaprogramot egyből Brüsszelbe beterjesztette, ez nem hiszem, hogy különösebbe akadályt vagy nehézséget okozna. Egy szuverén állam ezt bármikor megteheti. És valóban az előzetes tárgyalások erről folytak. Tehát valószínűleg az érdek az azt diktálja az Európai Unió, a Bizottság is ezt szorgalmazza, hogy a magyar költségvetést egyensúlyba kell hozni. Vagy legalábbis a deficitet a megadott szint alá csökkenteni. Ez a fő cél és ebben pozitív előrelépés mutatkozik.
Mv.: - Zoli, nagyon fontos kérdés, hogy a miniszterelnök mit mondott az előadásán és hogyan fogadták azt, amit mondott Brüsszelben?
Vígh Zoltán, tudósító, Brüsszel: - A miniszterelnök előadása nagyon nagy ívű volt, hiszen tulajdonképpen megpróbálta európai kontextusba helyezni a magyarországi kormányzati politikát, a reformokat, a strukturális reformokat, azoknak részint az ideológiai irányzatát próbálta jobbközép európai pártok általános stratégiája részeként feltüntetni. Másrészt a pragmatikus jellegét hangsúlyozta, a közteherviselést és azt, hogy ki kell törni az adósságválságból, az államadósság növekedését meg kell állítani. Élesebb kérdéseke válaszolva előadása után elmondta azt is, hogy miben vannak konfliktusok még a bizottsággal vagy a Nemzetközi Valutaalappal. De egyébként az, hogy a magyar miniszterelnök kiment és José Manuel Barrosoval folytatandó tárgyalások előtt egy nappal a legszélesebb európai nyilvánosság előtt felvállalta saját véleményét, álláspontját és néha ütközött is ott a kérdések kapcsán a megjelentekkel, akik megkérdőjelezték az ő politikáját. Ez mindenképpen egy karakán megnyilvánulás volt.
Mv.: - Zoli, nagyon szépen köszönjük. Önök Vígh Zoltánt hallották Brüsszelből.
Mv.: - A stúdióban itt van Magas István, a Corvinus Egyetem tanszékvezető gyetemi tanára, és Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense, mindketten közgazdások, jó estét kívánok! Hallgatták ugye, hogy mit mondott államtitkár úr ezekről a dolgokról? Mi a véleményük róla?
Magas István, közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Megítélésem szerint közgazdaságilag tényleg rendben van az a fajta intézkedéssorozat, hogy a fogyasztó döntse el, hogy mennyit hajlandó fogyasztani, és ne a jövedelmeket adóztassák abban a nagy mértékben. Ha a jövedelem megmarad, be lehet tenni a bankba. Továbbá az is rendben van, hogy itt..
Mv.: - ..de a banki forgalmat is adóztatják.
Magas István, közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - A banki forgalmat is adóztatni fogják, most az egy érzékeny terület lesz, de abba a tekintetben, hogy az egyén mindig jobban szereti és tudja is kontrollálni a saját fogyasztását. És ez még a fuvarozóknál is így van, persze ők azonnal á fogják hárítani. És Brüsszelben biztos meg fogják kérdezni, hogy vizsgálta-e a kormányzat az árérzékenységét mondjuk a telefonpiacnak, illetve hát a fuvarozók piacának. Ugye ez azt jelenti, hogyha egy fogyasztó nem árérzékeny, akkor lehet terhelni. Szerintem a telefonnál ez a helyzet. Tehát tulajdonképpen egy picit lejjebb tud menni mindenki a telefonálással és a saját családomban már kiadtam az ukázt, tehát ott szerintem lehet fogni.
Mv.: - Zoltán?
Pogátsa Zoltán, közgazdász, Nyugat-Magyarországi Egyetem docense: - Én azt gondolom, hogy nagyon jó, hogy meg fogja győzni szerintem ez a terv Brüsszelt arról, hogy a kohéziós alapokkal kapcsolatos felfüggesztést visszavonják, hiszen ezzel tulajdonképpen garantálja ebben a két évben a kormány, hogy a hiánycélt teljesíti. Az is jó, ige, hogy elmozdulunk a fogyasztás adóztatása felé, a termeléssel kapcsolatos adókkal, ami kevésbé jó, hogy vannak azért még ebben a tervben jóskán ilyen megszorítás típusú elemek, tehát a gyógyszerkassza, meg a közösségi közlekedéssel kapcsolatos kérdések, ezek még mindig, meg hát a minisztériumok költségvetésének a befagyasztása, ezek azért még mindig ilyen hagyományos megszorítás típusú elemek, de azért van egy látványos elmozdulása az adóztatásnál, és az is, hogy megtartottuk a válságadók helyett ezeket a szektorális adókat, szerintem ez igen fontos, hogy ezek a szektorok igen, járuljanak hozzá a közteherviseléhez.
Mv.: - Nagyon fontos kérdés, ugye az IMF azt mondta, hogy merész, strukturális reformokat vár el Magyarországtól. Ebben az esetben, találnak-e olyan elemet, amely strukturális reformként jelenik meg?
Magas István, közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Nézze a merészség megvan abban a tekintetben, hogy most nagyon okos programozók a meglévő számlarendszerekre szépen rá fogják tenni ami a bankokban, a telefontársaságoknál és a biztosítóknál gyakorlatilag az exelbe könnyen be lehet tenni, sőt elkülöníteni amit az államnak át kell utalni. Tehát ebben a tekintetben a dolog merész volt. A tranzakciós adó az ugye egy nehezebb ügy, mert ott ugye a gazdaság vérkeringése mégis csak a banki átutalásokon keresztül jön át, és ott nem hiszem, hogy pontosan tudja a kormányzat, ezt senki nem tudja igazából, ők is biztonságra mentek és azt mondták, 125-230 milliárd között. Lehet, hogy kevesebb lesz ennél is, mert ugye ezt nagyon nehéz megítélni, hogy hogyan reagálnak főleg azok a szereplők, akik sok pénzt gyakran utalnak. Tehát az a meglátás, hogy a feketegazdaság egy picit esetleg nagyobb lesz az sajnos igaz lehet.
Mv.: - Tehát itt adott esetben igaza lehet a Jobbiknak? Azzal, hogy a feketegazdaság előretörése lehet?
Magas István, közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Óvatosan kell fogalmazni, mert itt a nagyságrendeket nem látja senki pontosan, de valóban, ha nagyon terhelem a banki átutalásokat, az a készpénzforgalomnak segíti és ez picit visszafele menet ahhoz képest, hogy merre mentünk. Hogy inkább az emberek tessék interneten, mindenki otthonról bankoljon, használjon hitelkártyát, és utaljon, mert e a modern világ és ez gyakorlatilag az egész szempontjából gyorsabb és olcsóbb is.
Mv.: - Hol van itt a strukturális reform? Zoltán?
Pogátsa Zoltán, közgazdász, Nyugat-Magyarországi Egyetem docense: - Én azt gondolom, hogy azért igazán ez egy stabilizációs csomag. Tehát ez valójában arról szól, hogy Magyarországnak be kell bizonyítania, hogy ebben a két évben a költségvetés hiánycélt tartja, a IMF tárgyalásokhoz előkészíti a terepet, nem ez az a terv, ami az igazán óriási strukturális reformokat előkészíti, de merésznek merész abban az értelemben, hogy szembemegy egy csomó tabuval, tehát a szektoralitás tabujával szembe megy, és egy csomó új elemet hoz be. Ebből a szempontból biztos, hogy nehéz. Még annyit akartam hozzátenni, hogy én ezt az átterelős érvelést ezt sosem értettem igazából, mert ugye, hogyha direktben adóztatjuk a polgárokat vagy a termelő cégeket, akkor ott 100% van átterhelve. Ha ehhez képest egy fogyasztást vagy bármilyen szektorális adót kivetünk, akkor ott egy részét nyilván átterhelik, de ez nyilván kevesebb, mint a 100%, tehát ez az átterhelési érvelés ez mindig nagyon gyenge lábakon állt.
Mv.:- Tanár úr?
Magas István, közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Igen, tehát ez teljesen így van, ha most én 100 Ft-ot adózok, az 100 Ft-ot részben a termelő, részben a fogyasztó viseli, pont a szerint, hogy mennyire érzékeny az áremelésre a fogyasztó. Ha nem érzékeny, szerintem most ez lesz, akkor inkább a fogyasztó felvesz 80-at és a termelő 20-at azzal, hogy visszaesik a forgalom.
Mv.: - Tehát ön azt mondja, hogy ezekben az esetekben mondjuk nem lesz érzékeny a magyar fogyasztó?
Magas István, közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Szerintem a telefonnal nem nagyon.
Mv.: - Akkor ezek szerint ez a kormányzat részéről egy jó húzás?
Magas István, közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Igen, én úgy gondolom, hogy ez tulajdonképpen..
Pogátsa Zoltán, közgazdász, Nyugat-Magyarországi Egyetem docense: - ..én is azt gondolom, amit, egyetértek államtitkár úrral, hogy az egy jó adó, amelyik széles bázison, alacsony kulccsal adóztat. Most az, hogy 2 Ft percenként, vagy az, hogy 0,1% egy átutalásra, ezt bárki kiszámolhatja, a saját költésén, ez nem egy jelentős adótétel..
Mv.: - ..de mi számoltunk itt, tényleg számoltuk..
Pogátsa Zoltán, közgazdász, Nyugat-Magyarországi Egyetem docense: - Az szerintem egy nagyon túlbecsült összeg, most nem akarom..
Mv.: - ..a stúdióban..
Pogátsa Zoltán, közgazdász, Nyugat-Magyarországi Egyetem docense: - ..én azt gondolom, hogy ez egy nagyon túlbecsült összeg, de ezt bárki kiszámolhatja a saját telefonköltésén, vagy átutalásain, hányszor utal át egy hónapban és mekkora összegeket, ezek ilyen maximum pár száz forintra jönnek ki.
Magas István, közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Azért kell ezzel vigyázni, mert a termelő adott esetben a bank, meg a telefontársaság azonnal változtatni fogja majd a csomagokat és megpróbál azonnali teljes bevételt mondjuk rendelkezésre állási meg csomag díjbevételt beszedni, hogyha látja, hogy a forgalomra érzékenyek. Tehát ez nem ilyen egyszerű dolog, de a megérzés szerintem jó volt ebben a tekintetben, a telefonálásra szerintem lehet mondani.
Pogátsa Zoltán, közgazdász, Nyugat-Magyarországi Egyetem docense: - Az igazán a lakosságot terhelő díj az valószínűleg a gyógyszerkassza támogatása lesz, illetve a közösségi közlekedés és ezek.
Mv.:- Ez mennyire érinti az embereket? Ez mennyire lesz zsebbe vágó? Mennyire jelenti ez adott esetben mondjuk a közösségi közlekedésnél, amely a legfontosabb ilyen dolog, ami valóban reformra szorul, és strukturálsi reformra szorul, hogyan érinti ez a közösségi közlekedést?
Pogátsa Zoltán, közgazdász, Nyugat-Magyarországi Egyetem docense: - A közösségi közlekedésnél már szerintem nagyon érdemes vágni, tehát a terület szakértői mind azt mondják, hogy itt ez az évente kb. 200 milliárd, amivel kipótoljuk a hiányát ennek az alrendszernek, tehát mondjuk most a MÁV-ra gondolok, vagy akár a nagyvárosok tömegközlekedését, ahol szintén veszteséges cégek vannak. Itt most már bele kéne rakni a rendszerbe infrastruktúrát felújítani, innentől már nem nagyon érdemes vágni, mert ez tényleg most már azon a szinten van.
Mv.:- Oké, de honnan jön ez a pénz, amiből az infrastruktúrát kell újítani?
Magas István, közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Én is így gondolom, tehát itt egyszerű és nagyon jó megoldás nincsen, mert az emberek érzik, hogy nincs jó helyettesítés, tehát én leteszem az autómat, de nem tudom hova letenni, bedrágult a benzin, a Casco megdrágult, a vonat se tetszik, a busz se. Tehát nincs igazán jó..
Mv.: - ..az elektromos útdíj? És a dugódíj? Ezt feloldhatja?
Magas István, közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Ez teremthet valóban olyan forrást, amiből aztán így szépen lassan, illetve a nagyvárosok környékén nagy léptékkel civilizálttá lehet tenni a tömegközlekedést, illetve a Park and Drive, tehát, hogy tessék letenni az autót és felülni a metróra.
Mv.:- Most mondja a szerkesztőm a fülembe, hogy az egyik elemző cég azt mondja, hogy az adósság csökkenés is lassulni fog ezáltal.
Pogátsa Zoltán, közgazdász, Nyugat-Magyarországi Egyetem docense: - Már, hogy az államadósság csökkenése. Ez benne is van a tervben. Tehát a 2011-es adósságcsökkenési pályához képest ez egy lassabb csökkenés. Igen, tehát a kormány alacsonyabb GDP-növekedéssel számol és nyilvánvalóan az egyensúlyi pálya is más, tehát itt egy lassabb csökkenés lesz, de az fontos, hogy csökkenés van.
Magas István, közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Így van, és, ha beszámolom, hogy lesz IMF-pénza, kkor biztos, hogy csökkenni fog. Mert akkor a bizalom azonnal visszajön, a forint árfolyam javul, és akkor tényleg lesz, de, hogy ezt milyen százalékkal lehetett beszámolni azt később..
Mv.: - Az nagyon fontos kérdés, hogy holnap mi történik Orbán Viktor és Barroso tárgyaláson. Ez a most benyújtott 2.0-s terv ez valóban ad lehetőséget arra, vagy optimizmusra ad okot arra, hogy az IMF-tárgyalások megkezdődhetnek? És a kötelezettségszegési eljárás is megszűnik.
Magas István, közgazdász, tanszékvezető egyetemi tanár, Corvinus Egyetem: - Szerintem jó az esély arra, hogy ezt el fogják fogadni, mert tényleg azt látják, hogy ezek beszedhető pénzek. Itt az nagyon lényeges, hogy tényleg beszedhető, mert technikailag a dolog jól meg lesz oldva. Arra azonban nem felel, és ezt fogják kérdezni, hogy a tavalyihoz képest a kormányköltés is stimulus, tehát pluszpénzt adott ahhoz képest, amit idén tud, meg jövőre. Tehát a kormányoldalról is visszafelé megy a költés, ami a GDP-nek nem segít. És ezt meg fogják kérdezni, hogy azt hogy látják. Tehát lehet, hogy a GDP-adatot lejjebb kell venni.
Pogátsa Zoltán, közgazdász, Nyugat-Magyarországi Egyetem docense: - Én is azt gondolom, hogy jó esély van arra, hogy Brüsszel itt most egyrészt a túlzott deficiteljárást is megszünteti, másrészt pedig a kohéziós alappal kapcsolatos felfüggesztést is.
Mv.: - Uraim, nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttek. És ez volt mára az Este, én köszönöm figyelmüket, holnap reggel, hogy ne maradjanak le semmiről, ami fontos, hallgassák a 180 percet a Kossuth rádióban. Mi legközelebb holnap este várjuk önöket, viszontlátásra!