R.: - Nehéz lesz kormányt alakítani Görögországban. A takarékossági reformprogram mellett álló két történelmi párt, a jobbközép Új Demokrácia, és a Szociáldemokrata Paszok ugyanis együtt sem szerzett abszolút többséget a parlamentben. Így harmadik párt bevonása nélkül nem lehet stabil koalíciós kormányt alkotni és garantálni a nemzetközi hitelezők által megkövetelt megszorító intézkedések folytatását. Ezért mindkét párt vezetője, nemzeti egységkormány megalakítására szólította fel a parlamentbe jutott pártokat.
Evangelosz Venizelosz elnök, Pánhellén Szocialista Mozgalom: - Közösen kell kidolgoznunk egy olyan programot, amely garantálja Görögország jövőjét és biztonságát.
R.: - ...mondta a Pánhellén Szocialista Mozgalom vezetője, Evangelosz Venizelosz. A tegnapi választás egyik nagy győztese a neonáci Arany Hajnal nevű párt, amely először jutott be az athéni törvényhozásba. Amikor arról kérdezték a párt vezetőjét, hogy mi lesz az első javaslata a parlamentben, azt válaszolta,
Nikolaosz Mihaloliakosz elnök, Arany Hajnal Párt: - Görögország a görögöké, ezért az összes bevándorlót visszaküldi oda, ahonnan jött.
R.: - A csőd szélére sodródott Görögországban tartott választási eredmények a megszorításokat ellenző pártok megerősödését hozták. Elemzők szerint ez újra bizonytalanságot okoz Európában, a piacok is idegesen reagáltak a választási eredményekre. Jelentősen gyengült az euró, a főbb tőzsdéken pedig esni kezdtek az árfolyamok.
Mv.: - Kapcsoljuk Brüsszelben Vígh Zoltánt, ezt a beszélgetést egyébként a kora esti órákban, fél 9 környékén rögzítettük. Zoli, az Európai Unió vezető politikai szerint Görögországnak tartania kellene magát a költségvetési kiigazításhoz, hogy elkerülje a csődöt, ám ennek ellenére úgy tűnik, hogy a brüsszeli reakciók arra mutatnak, hogy a francia és a görög választások nyomán az Európai Bizottság meglehetősen egyoldalú és meglehetősen merev álláspontja mintha valamit enyhült volna. Hogyan fogadta az Unió a tegnapi választások eredményeit? Mindkét országban, de elsősorban Görögországban.
Vígh Zoltán tudósító, Brüsszel: - Jó estét kívánok, szervusz István! Igazad van, mert Brüsszelben azt is lehet mondani, hogy drámai a hangulat, lélegzet-visszafojtva várják, mi történik Athénban. Az eddig elhangzott üzenet a Görögországnak az, hogy tartsák magukat a megállapodott feltételekhez, azaz a megszorítási csomaghoz, ugyanakkor a választások eredménye azt bizonyítja, hogy a görög választók többsége erre nem hajlandó. Ugyanakkor az Európai Bizottság már az elmúlt hetekben is valamelyest finomított az álláspontján, talán egy kicsit érzékelve a közhangulat változását az Európai Unióban, különösen az eurózónában, hiszen a francia elnökválasztás második fordulójára időzítve Olli Rehn mondott egy érdekes beszédet, amelyben nagyobb megértést, több türelmet helyezett kilátásba azoknak a tagállamoknak, amelyek egyszerre küzdenek a magas államadóssággal és a magas munkanélküliséggel. Mindezt azt sugallja, hogy Francois Hollande győzelmével együtt egyfajta hangsúlyeltolódás vagy egyfajta új stratégia bontakozik ki az Unióban, de erről még igen sokat fognak vitatkozni, különösen a Brüsszel-Párizs-Berlin háromszögben.
Mv.: - Zoli, mi van akkor, hogyha nem tudnak kormányt alakítani Görögországban? Ugye 151 helyett csak 149 helyet szerzett az eddigi koalíció. Ebben az esetben lehet-e új választás Görögországban és, ha igen, mikor?
Vígh Zoltán, tudósító, Brüsszel: - Ez azt hiszem, hogy jelenleg senkinek sem az érdeke, Brüsszelben ma többször hangsúlyozták, hogy nem akarnak beavatkozni a görög demokrácia, a görög állam belső ügyeibe, de nem tartanák célszerűnek egy új választást, hiszen azon valószínűleg megint csak az EU-ellenes erők erősödnének meg. Inkább arról van szó, hogy Görögországnak felhívták a figyelmét arra, hogy gondolja meg benne akar maradni az eurózónában , mert ez most reális opció, vagy pedig hosszú távon szakít az eurózónával és az Európai Unióval is. Azt hiszem, hogy ez most Brüsszelben megint katasztrófa forgatókönyveket írnak éjszakánként a szakértők, és a következő csúcstalálkozón, rendkívüli csúcstalálkozón, május végén megint a görög kérdés lesz majd a napirenden újabb drámákkal.
Mv.: - Jól hallottam, hogy azt mondtad, hogy Brüsszelben felvetődött az a lehetőség is, hogy nem csupán az eurózónával, hanem akár az Unióval is szakít Görögország? Tehát felvetették azt a lehetőséget, hogy Görögország kilép az Unióból?
Vígh Zoltán, tudósító, Brüsszel: - Nem hivatalosan, háttértájékoztatókon elhangzott az is, hogy az eurózóna, a közös valuta az az EU-s integráció igen magas foka. De, aki kilép abból, az óhatatlanul azt kockáztatja, hogy az együttműködés számos más elemétől is búcsút kell vennie. Így aztán lehet, hogy ez zsarolás a jelenlegi szinten, de valószínűleg Athénban az új kormánynak figyelembe kell vennie mindazt, azokat a veszteségeket, amelyekkel az eurózónából való kilépés vagy az Európai Unió politikai integrációjával és gazdasági integrációval való teljes szakítást eredményezne.
Mv.:- Hát ez meglepő lenne. Vígh Zoltán, Brüsszelben köszönjük szépen.
Mv.: - Most nézzük meg, hogyan választott Franciaország. A baloldal jelöltje nyert, aki már tegnap éjjel beszélt a német kancellárral. Volt miről. Ugyanis Francois Hollande újratárgyalná a nemrég megkötött stabilitási paktumot. Angela Merkel, bár azt mondta, tárt karokkal várja az új elnököt, de a paktum szerinte nem lehet alku tárgya.
R.: - Örömmámorban úszik a francia baloldal. A szocialista Francois Hollande a voksok kicsivel több mint 51%-át kapta a elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. Franciaországnak 1995 óta először szocialista államfője lesz.
Francois Hollande, Franciaország megválasztott elnöke: Európa minden fővárosában a kormányokon és a politikusokon kívül olyan emberek élnek, akik azt remélik, arra vágynak, hogy végre vége lehet az egymást érő megszorításoknak.
R.: - ...mondta az új francia elnök. Akinek választási szlogenje az volt: "Eljött a változás ideje." Francois Hollande azt ígérte, megválasztása esetén újratárgyalja a szigorú költségvetési politikát előíró pénzügyi paktumot. Francois Hollande és Angela Merkel már az éjjel beszélt egymással telefonon. A német kormányfő azt mondta, tárt karokkal várja az új elnököt, de leszögezte, a paktum nem alku tárgya.
Angela Merkel, német kancellár: - A fiskális paktumot nem lehet újra tárgyalni. Arról 25 ország állapodott meg, Európában pedig alapvetően az a szokás, hogy nem szoktuk minden választásnál átírni azt, amiben egyszer már megállapodtunk.
R.: - Mondta a német kancellár. Nicolas Sarkozy még az este elismerte vereségét.
Nicolas Sarkozy, francia elnök: - A franciák választottak. Franciaországnak új elnöke van. Ilyen a köztársasági demokrácia. A köztársaság új elnöke Francois Hollande. És ezért kijár a tisztelet.
R.: - Mondta pfújoló hívei előtt a leszavazott elnök. Francois Hollande várhatóan május 15-én lép hivatalba.
Mv.: - És most kapcsoljuk Párizsban a Kossuth rádió tudósítóját, Szederkényi Olgát. Szervusz Olga, Francois Hollande megnyerte a választásokat, és az első uniós jellegű telefonja az Angela Merkel asszonyhoz ment még az éjjel. És tulajdonképpen vele fog először találkozni. Ugye arról van szó, hogy van egy pénzügyi paktum, egy fiskális paktum az Unióban, amelyet Hollande szeretne megreformálni. Ebben Merkel asszonynak egészen más a véleménye. Lehet-e sikere valamilyen szinten Hollande-nak, egyáltalán mi történhet ebben az ügyben?
Szederkényi Olga, tudósító, Párizs: - Francois Hollande úgy néz ki, hogy feltett mindent a fekete páratlanra, kitart elképzelése mellett, hogy nem a megszorítás az egyetlen megoldás, hanem a gazdasági növekedésre és munkahelyteremtésre kell helyezni a hangsúlyt. Ma reggel úgy nyilatkozott a televíziónak, hogy azt ígéretem a választóimnak, hogy kész vagyok a feladatra, úgyhogy most itt az idő, hogy be is bizonyítsam ezt. Ezzel szemben Angela Merkel szintén a sajtón keresztül üzent, ő azt mondta, hogy ő pedig kitart az elképzelése mellett, hogy nem enged a fiskális paktumból, nem engedi újra tárgyalni, hiszen 27 tagállam nagy nehezen közös nevezőre jutott, így is csak 25 tagállam fogadta el ezt a paktumot, amely arról szól, hogy a költségvetési szigornak kell uralkodni Európában és nem szabad egyetlen tagállamnak sem túlköltekeznie. Az biztos, hogy közös nevezőre kell jutniuk, május 18-áig. Hiszen akkor együtt utaznak Amerikába, a G8 csúcstalálkozóra. Közben viszont Francois Hollande odáig merészkedett, hogy nyilatkozott ma egy médiumnak és azt mondta, hogy egyetért azzal, hogy a francia motor és a francia-német motor vigye tovább Európát, viszont azzal nem ért egyet, hogy egy kétpólusú Unió alakuljon ki, azaz ez az Elit Klub határozza meg, hogy mi lesz a többiekkel. Azt mondja, hogy nagyon sok ország, illetve nagyon sok intézmény nem jut szóhoz Európában, ezen változtatni szeretne. Elmondta azt is egyébként, hogy szerinte új lendületet Európának az adhat, hogyha az energetikával és az energiával foglalkoznak, ugyanúgy, mint ahogy 1950-ben, illetve 60-ban, az 50-es, 60-as években amikor a szén és acélközösség alapjait tették le az Unióban.
Mv.: - Szederkényi Olga Párizsból, köszönjük szépen. Az Este vendégei pedig Martin József Péter közgazdász újságíró, illetve Gálik Zoltán a Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa, jó estét kívánok, uraim! Az Olgával készült beszélgetést is egyébként korábbi időpontban rögzítettük, azért volt még olyan világos Párizsban. Nos, uraim, az első kérdés, nyilván az lehet, hogy mit tetszenek szólni ehhez, ami most itt történt ebben a két országban?
Gálik Zoltán, tudományos főmunkatárs, Külügyi Intézet: - Én azt mondanám, hogy a francia választások eredménye a megjósolható volt, én nem látok olyan óriási nagy változásra lehetőséget, mint amit sokan felfestenek itt a szocialista elnökjelöltnek a győzelmével. Ami aggasztó az viszont a görögországi helyzet.
Mv.: - Péter?
Martin József Péter, közgazdász újságíró: - Én nagyjából ugyanezt gondolom, én is azt gondolom, hogy az első elemzések és az első tudósítások túlságosan kiélezik azt az ellentétet, ami egyébként kétségtelenül megvan Angela Merkel német kancellár és az újonnan megválasztott francia elnök, Francois Hollande között. Valószínűleg kompromisszumra fognak jutni, látszik is nagyjából, hogy hol körvonalazódhat ez a kompromisszum.
Mv.: - Hol?
Martin József Péter, közgazdász újságíró: - Én azt gondolom, hogy nagyjából ott körvonalazódhat, hogy nem a szerződés újratárgyalásáról lesz szó, mint azt Hollande korábban mondta, hanem tulajdonképpen csak egy passzus beillesztéséről ebbe a költségvetési paktumba. Tehát nem kell még egyszer leülni mind a 25 országnak, hogy újra tárgyalja a szerződést, ezt láthatóan Angela Merkel semmiképpen nem akarja. Tehát ebbe Németország abszolút nem menne bele. De abba belemehet, hogy a növekedés ösztönzését elősegítő passzust esetleg beilleszthetnék ebbe a szerződésbe. Ez jogilag sokkal könnyebb lenne.
R.: - Ez egy nagyon érdekes probléma, Zoltán ön szerint kik lehetnek szövetségesei, hogyha mondjuk Hollande mégis csak úgy gondolja, hogy ő egy picit jobban szeretné feloldani azt a fajta német takarékosságot, amely egyrészt a német habitusban benne van, Másrészt pedig mondjuk Angela Merkelnek a politikai neveltetésében is benne van.
Gálik Zoltán tudományos főmunkatárs, Külügyi Intézet: - Én egy kicsit máshogy látom az egész helyzetet, én úgy látom, hogy itt az Európai Unió a jelenlegi adósságválságból nagyon nehezen tud kimászni, hiszen részben saját maga teremtett egy olyan helyzetet, az eurónak a bevezetésével, amivel az államoknak a keze meg van kötve és nem tudják használni azokat a gazdaságpolitikai eszközöket, amivel ki lehetne lábalni a válságból.
Mv.: - Ez így van , és ez a németeknek köszönhető.
Gálik Zoltán tudományos főmunkatárs, Külügyi Intézet: - Ez így van, de Németország meg soha nem mondta azt, hogy nem kellenek ilyen intézkedések, csak ugye maga ez a rendszer az elmúlt 10 évben alkalmat adott arra, hogy bizonyos államok, és itt elsősorban Görögországra kell gondolni, bizonyos mértékben Portugáliára, és a válságnak az egyéb áldozataira is, Írország, Spanyolország, de ők mind más módon áldozatok. Nem tudtak jelenleg egy olyan fejlődési pályát egy olyan növekedési pályára állni, amiből ki lehetne ezt az adósságválságot nőni. A másik lehetőség, amit nem kaptak meg, hiszen ezt meg az Európai Központi Bank kontrollálja, azt, hogy megfelelő módon elinflálják azt az államadósságot. Tehát a fiskális unió, a növekedés az egy álom, de az, hogy oda eljussunk és végigmenjünk ezen a lépcsőn, vagy most az első fokon vagyunk a fiskális paktummal, ehhez meg kellett teremteni azokat a feltételeket, amiből kiindult ez az egész 1992-ben. Ez most megvan. És most Francois Hollande-nak egy új javaslata van, ez az, amit majd Merkelnek el kell fogadnia, és ez uniós szintű makrogazdasági stimulust jelenthetne.
Mv.: - De azért itt alapvetően az a probléma is, hogyha nem értenek velem egyet akkor mondják nyugodtan, illetve nem kell velem egyetérteni, hogy itt teljesen más fejlődési, teljesen más történeti fejlődésű országokról van szó, teljesen más, hogy is mondják ezt? Pénzügyi fegyelmi országokról van szó. Amelyek, Görögország, Portugália, Spanyolország, Olaszország egészen másképpen élték eddig az életüket. Nem biztos, hogy be akarnak abba a sorba állni, amelyet Németország diktál nekik. Mert nem volt hasznos eddig ami történt.
Martin József Péter, közgazdász újságíró: - Azt gondolom, hogy a kulturális különbözőség az végig kíséri az Unió történetét, tehát ebben tulajdonképpen újdonság nincsen. Ami igazából újdonság, és amire a kolléga is már utalt az, az, hogy amikor az eurót bevezették, akkor volt egy olyan várakozás, hogy ez az úgynevezett centrum és az úgynevezett periféria közötti konvergenciát fogja elősegíteni.
Mv.: - Nem nagyon sikerült.
Martin József Péter, közgazdász újságíró: - És ez a várakozás ez nem igazoldott be, sőt a helyzet még ennél is rosszabb, mert az elmúlt két évben az uniós válságkezelés dacára, tulajdonképpen ezek a különbségek nem csökkentek, hanem néhány ponton bizonyos országok esetében még tovább nőttek. Tehát azt lehet mondani, hogy valóban az Európai Unió és azon belül az eurózóna történetének legnagyobb válságát éli. Ez az egyik része a kérdésnek.
Mv.: - Nagyon fontos kérdés, hogy lehet ennek a konvergencia vagy sikertelen konvergenciának az áldozata Görögország?
Gálik Zoltán, tudományos főmunkatárs, Külügyi Intézet: - Lehet, mindenképpen lehet. ugye látjuk, hogy..
Mv.: - ..tehát kieshet az unióból?
Gálik Zoltán, tudományos főmunkatárs, Külügyi Intézet: - Sajnos, hogyha az európai Monetáris Unióból tehát az eurózónából való kérdés felmerül, és ez valamilyen módon nem tárgyalt módon, hanem mondjuk ez spontán módon történne meg, akkor bizony ez elvezethet oda, hogy az Európai Unióból is kieshet Görögország, hiszen nincs olyan kerete a Európai Uniónak, ami egy eurózóna országot, egy eurózóna tagságtól megfosztás után benn tudna tartani.
Mv.: - De vannak az Unióban olyan országok, amelyek nem tagjai az eurózónának.
Gálik Zoltán, tudományos főmunkatárs, Külügyi Intézet: - Az Európai Unió a monetáris zónának mindenkinek tagnak kell lenni, kivéve az Egyesült Királyság, és Dánia. A többinek mind tagnak kell lennie.
Mv.: - És nekik miért lehet?
Gálik Zoltán, tudományos főmunkatárs, Külügyi Intézet: - Ők, amikor még volt ez az 1993-ban ez a megállapodás..
Mv.: - ..miért ne lehetne akkor ezt is kibővíteni, bocsánat.
Gálik Zoltán, tudományos főmunkatárs, Külügyi Intézet: - Ehhez mindegyik tagnak kellene a hozzájárulása, én ezt nem látom, hogy ezt konszenzussal engednék az államok. Ez azt jelentené, hogy a többsebességes Európa képe az gyakorlatban valósulna meg.
Martin József Péter, közgazdász újságíró: - Én még azt tenném ehhez hozzá, hogy azért mielőtt még teljesen eltemetnénk az eurózónát meg az Európai Uniót azért nem árt azt sem hangsúlyozni, hogyha viszont az összesített mutatókat nézzük az Európai Unióban és az eurózónában, akkor azért azt lehet mondani, hogy ez a válságkezelés ez egyáltalán nem volt sikertelen. Tehát ez kevéssé köztudott, de az Európai Unió összesített makromutatói sokkal jobbak egyébként mint az Egyesült Államoké.
Mv.: - Ez rendben van, de az Európai Unió makromutatói a választókat nem nagyon érdeklik. Tehát ők azt fogják érezni, hogy ők hogy élnek.
Martin József Péter, közgazdász újságíró: - Ettől még bizonyos országban nagyon komoly problémák vannak és erről beszéltünk. De én azt gondolom, hogy abban reménykedni, hogy az Európai Uniónak vagy az európai válságkezelésnek, vagy gazdaságpolitikának az, az eleme, hogy szigorú költségvetési politikát kell folytatni, kiesik, ez egyszerűen illúzió. Én azt gondolom, hogy hosszú távon az úgynevezett szerkezeti reformoknak, tehát a nagy állami rendszerek fenntarthatóvá tételének valamint annak a politikának, amelyik a kormányokat takarékos államháztartási politikára ösztönzi, ennek nincs alternatívája. Rövid távon, az igaz, hogy rövid távon lehet és talán kell is a válságban bizonyos növekedést ösztönző lépéseket bevezetni. És Francois Hollande első beszéde, illetve a kilátásba helyezett első diplomáciai lépései ebbe az irányba mutatnak. De hozzáteszem, hogy egy ilyen típusú gondolkodás elindult nemrégiben a francia elnökválasztástól, hát ki tudja mennyire függetlenül vagy mennyire azzal összefüggésben, de lényegében egy másik pályán is elindult az Európai Unióban. Nagyon érdekes volt pl. szombaton Olli Rehn az Unió pénzügyi biztosa tartott egy beszédet, amelyben éppen a beruházások élénkítése mellett foglalt állást.
Mv.: - Az, az Olli Rehn, aki eddig folyamatosan arról beszélt, hogy márpedig semmit, mindenki szorítsa le és aztán semmiféle kiadás.
Martin József Péter közgazdász-újságíró: - Sőt, továbbment ennél, mert azt is mondta, hogy egyébként a megszorításokat, pontosabban nevezzük inkább úgy, hogy a szigorú költségvetési politikát, országokra szabva kell meghatározni. Ez is egy új elem az Unió gazdaságpolitikájában.
Gálik Zoltán tudományos főmunkatárs, Külügyi Intézet: - Még egy nagyon fontos dolog itt a francia elnökválasztással kapcsolatban, ami egy nagyon kicsi remény arra, hogy Európában továbbléphetünk a fiskális unióban és valóban az Európai Unió valamilyen választ tud adni. Soros Györgytől kezdve nagyon sokan mondják, hogy az Európai Unió képtelen ilyen válaszokat adni. Azért, mert nem volt ilyen lehetőség, viszont pontosan Francois Hollande-nak a programjában megjelent a lehetősége, hogy pl. a közös euró kötvények bevezetésével európai makrogazdasági szintű beruházásokat lehetne támogatni. Tehát infrastrukturális programokat. Ilyen még nem volt a történelemben, nem államadósságot finanszíroznánk, hanem valódi gazdaságélénkítést.
Mv.: - Hát, uraim, én köszönöm, hogy eljöttek, érdekes fejlemények történtek a hétvégén, és azt gondolom, hogy érdekes fejlemények előtt áll egész Európa. Sok minden változott néhány nap alatt. Köszönöm szépen.